2020. február 6., csütörtök

Beresztelke község és a templom története

Beresztelke község





Szászrégentől 5 km-re nyugatra a Lúc-patak jobb partján fekszik. Községközpont, Kisfülpös és Magyarfülpös tartozik hozzá.

Etimológiája

E helységnév, a református egyház tulajdonában levő úrvacsorai kenyérosztó tányérok peremén is megtalálható, egyik 1771-ből, másikpedig 1731-ből való. 1503-ban pedig Berecztelke néven jelentkezik az okiratokban.

Története

Beresztelke eredete visszanyúlik a XIII századba, vagy még mélyebbre. 
A falu első említése okiratokban 1319-ből való Berycteluke néven. 
Határaival együtt részese volt egy nagykiterjedésű birtoktömbnek, melynek akkor Simon bán volt az ura. 
Ez a terület a hozzá tartozó falvakkal, uradalmakkal együtt gazdát cserélt akkor, amikor a Gertrudisz királyné ellen szőtt öszeesküvés révén Simon bán is gyanúba keverült, kegyveszetté lett, s birtokaitól megfosztották. 
Uradalmai, falvak, erdők, földek a Tomaj nemzetség losonci ágának egyik tagjára szállottak, akit Istvánnak hívtak, és akinek apja szintén bán, tehát magas méltóságot viselő férfiú volt. 
Ez a Bánffy család uralta aztán ezt a vidéket a trianoni döntés utáni 1920-as években bekövetkezett Romániai agrárreformig.


Beresztelkei templom



Település:  Beresztelke
Egyház:     Református, építés ideje: 14 század. 

A község eredete visszanyúlik a XIII. századba, vagy még mélyebbre.

Története

Latin nyelvű birtoklevelek a községet Berysteluke néven emlegetik. 
Ebből lett és alakult ki az idők során a falu mai neve: Beresztelke. 
Ez alakban találjuk a helységnevet a református egyház tulajdonában levő úrvacsorai kenyérosztó tányérok peremén, melyeknek egyike 1771-ből, másika pedig 1731-ből való. 
A templom valószínűleg a XIV. században épült, eredetileg katolikus templom volt. Bizonyíték erre az utolsó renováláskor napfényre került sekrestyeajtó. Hogy az egyházközösség mikor kerülhetett a reformáció hatása alá, sajnos erről adataink nincsenek. 
Stiláris szempontból késő gótika. Jellegéből keveset őrzött meg, minthogy a XVII. század folyamán háromszor is leégett. 
A visszaállítás, újraépítés során azonban mindig vesztett stiláris jellegéből.

Leírása

A templom legszembetűnőbb ékessége a kehely alakú, márványból készült szószék, fölötte aranyozott szószékkoronával, a Bánffy patrónus család ajándéka. 
Hogy a patrónus család melyikétől származik e főúri ajándék, arra nézve adataink nincsenek. 
A templom belseje is jelentős változáson megy át, amidőn 1854-ben karzatot emelnek beléje. 
1867-ben marosvásárhelyi orgonakészítőtől orgonát vásárolnak. 
Az 1894-ben esedékessé váló templomrenováláskor bővítették a templomot, és tornyot építenek hozzá. 
A harangokat többször, legutoljára 1867-ben Bánffy Kristóf és Farkas Margit költségén, újraöntették. 
Volt egy kisebb harang is 1664-ből, mely az 1914-18-as háború idején elrekviráltatott. 
Helyette öntetett a gyülekezet másikat a régiek mellé 1922-ben. 

© Élőerdély.ro

2020. február 5., szerda

A Marosvécsi Kemény-kastély története






Az Erdélyi reneszánsz építészet egyik jellegzetes példája, a Marosvécsi Kemény-kastély a Kelemen-havasok lábánál, a Maros jobb partján található.
A 13. században már állt vár a településen. Az 1319–1467 közötti időszakban a vár a Bánffy család tulajdonát képezte, a későbbiekben a birtok gyakran cserélt gazdát.
Több erdélyi fejedelem is magáénak tudhatta a várkastélyt. II. Rákóczi György végrendeletében a várat és a hozzá tartozó öt falut Kemény János későbbi erdélyi fejedelemre és feleségére, Kállai Zsuzsannára hagyta.
A birtok megszerzésének évében Kemény János még fejedelmi tanácsos és a kancellária vezetője volt. A várkastély közel három évszázadon keresztül a Kemény-család tulajdonában maradt.
1926 és 1944 közt Kemény János író szervezésében itt gyűltek össze a transzszilvanizmust képviselő Erdélyi Helikon írói.
A kastélykertben van Wass Albert és a család sírhelye, és látható egy Kós Károly által tervezett Helikon-asztal is.
Híres a kastély parkja is. Az államosítás után előbb javítóintézet működött benne, majd fogyatékkal élő gyermekek és nők otthonává alakították át, így az épület sokáig nem volt látogatható.
1968–1974 között Keresztes Gyula tervei alapján restaurálták a műemlék épületet.
A rendszerváltás után Kemény János legkisebb fia, Kemény Miklós (1940–2010) visszaigényelte a kastélyt, amit végül örökösként 2014-ben kapott vissza Nagy Kemény Géza.



© Mandiner.hu