Beresztelke község
Szászrégentől 5 km-re nyugatra a Lúc-patak jobb partján fekszik. Községközpont, Kisfülpös és Magyarfülpös tartozik hozzá.
Etimológiája
E helységnév, a református egyház tulajdonában levő úrvacsorai kenyérosztó tányérok peremén is megtalálható, egyik 1771-ből, másikpedig 1731-ből való. 1503-ban pedig Berecztelke néven jelentkezik az okiratokban.
Története
Beresztelke eredete visszanyúlik a XIII századba, vagy még mélyebbre.
A falu első említése okiratokban 1319-ből való Berycteluke néven.
Határaival együtt részese volt egy nagykiterjedésű birtoktömbnek, melynek akkor Simon bán volt az ura.
Ez a terület a hozzá tartozó falvakkal, uradalmakkal együtt gazdát cserélt akkor, amikor a Gertrudisz királyné ellen szőtt öszeesküvés révén Simon bán is gyanúba keverült, kegyveszetté lett, s birtokaitól megfosztották.
Uradalmai, falvak, erdők, földek a Tomaj nemzetség losonci ágának egyik tagjára szállottak, akit Istvánnak hívtak, és akinek apja szintén bán, tehát magas méltóságot viselő férfiú volt.
Ez a Bánffy család uralta aztán ezt a vidéket a trianoni döntés utáni 1920-as években bekövetkezett Romániai agrárreformig.
A falu első említése okiratokban 1319-ből való Berycteluke néven.
Határaival együtt részese volt egy nagykiterjedésű birtoktömbnek, melynek akkor Simon bán volt az ura.
Ez a terület a hozzá tartozó falvakkal, uradalmakkal együtt gazdát cserélt akkor, amikor a Gertrudisz királyné ellen szőtt öszeesküvés révén Simon bán is gyanúba keverült, kegyveszetté lett, s birtokaitól megfosztották.
Uradalmai, falvak, erdők, földek a Tomaj nemzetség losonci ágának egyik tagjára szállottak, akit Istvánnak hívtak, és akinek apja szintén bán, tehát magas méltóságot viselő férfiú volt.
Ez a Bánffy család uralta aztán ezt a vidéket a trianoni döntés utáni 1920-as években bekövetkezett Romániai agrárreformig.
Beresztelkei templom
Település: Beresztelke
Egyház: Református, építés ideje: 14 század.
Egyház: Református, építés ideje: 14 század.
A község eredete visszanyúlik a XIII. századba, vagy még mélyebbre.
Története
Latin nyelvű birtoklevelek a községet Berysteluke néven emlegetik.
Ebből lett és alakult ki az idők során a falu mai neve: Beresztelke.
Ez alakban találjuk a helységnevet a református egyház tulajdonában levő úrvacsorai kenyérosztó tányérok peremén, melyeknek egyike 1771-ből, másika pedig 1731-ből való.
A templom valószínűleg a XIV. században épült, eredetileg katolikus templom volt. Bizonyíték erre az utolsó renováláskor napfényre került sekrestyeajtó. Hogy az egyházközösség mikor kerülhetett a reformáció hatása alá, sajnos erről adataink nincsenek.
Stiláris szempontból késő gótika. Jellegéből keveset őrzött meg, minthogy a XVII. század folyamán háromszor is leégett.
A visszaállítás, újraépítés során azonban mindig vesztett stiláris jellegéből.
Ebből lett és alakult ki az idők során a falu mai neve: Beresztelke.
Ez alakban találjuk a helységnevet a református egyház tulajdonában levő úrvacsorai kenyérosztó tányérok peremén, melyeknek egyike 1771-ből, másika pedig 1731-ből való.
A templom valószínűleg a XIV. században épült, eredetileg katolikus templom volt. Bizonyíték erre az utolsó renováláskor napfényre került sekrestyeajtó. Hogy az egyházközösség mikor kerülhetett a reformáció hatása alá, sajnos erről adataink nincsenek.
Stiláris szempontból késő gótika. Jellegéből keveset őrzött meg, minthogy a XVII. század folyamán háromszor is leégett.
A visszaállítás, újraépítés során azonban mindig vesztett stiláris jellegéből.
Leírása
A templom legszembetűnőbb ékessége a kehely alakú, márványból készült szószék, fölötte aranyozott szószékkoronával, a Bánffy patrónus család ajándéka.
Hogy a patrónus család melyikétől származik e főúri ajándék, arra nézve adataink nincsenek.
A templom belseje is jelentős változáson megy át, amidőn 1854-ben karzatot emelnek beléje.
1867-ben marosvásárhelyi orgonakészítőtől orgonát vásárolnak.
Az 1894-ben esedékessé váló templomrenováláskor bővítették a templomot, és tornyot építenek hozzá.
A harangokat többször, legutoljára 1867-ben Bánffy Kristóf és Farkas Margit költségén, újraöntették.
Volt egy kisebb harang is 1664-ből, mely az 1914-18-as háború idején elrekviráltatott.
Helyette öntetett a gyülekezet másikat a régiek mellé 1922-ben.
Hogy a patrónus család melyikétől származik e főúri ajándék, arra nézve adataink nincsenek.
A templom belseje is jelentős változáson megy át, amidőn 1854-ben karzatot emelnek beléje.
1867-ben marosvásárhelyi orgonakészítőtől orgonát vásárolnak.
Az 1894-ben esedékessé váló templomrenováláskor bővítették a templomot, és tornyot építenek hozzá.
A harangokat többször, legutoljára 1867-ben Bánffy Kristóf és Farkas Margit költségén, újraöntették.
Volt egy kisebb harang is 1664-ből, mely az 1914-18-as háború idején elrekviráltatott.
Helyette öntetett a gyülekezet másikat a régiek mellé 1922-ben.
© Élőerdély.ro
