2020. március 21., szombat

Tavaszi üzenet

Kedves honfitársaim!



Minden magyar testvéremnek valamint keleti rokonnépeinknek is kívánok boldog Tavaszünnepet! 
A magyarság és keleti rokonnépeinek hagyományaiban ősi idők óta fontos szerepet játszott a tavaszi napéjegyenlőség időszakához köthető termékenységi ünnepek (tavasz eljövetele, sarjadás, új élet) megtartása. 


A jelenlegi nehéz helyzetben, amikor saját és szeretteink egészségét is fenyegeti az új típusú vírusfertőzés, valódi összefogásra van szükség, hiszen csak felelősségteljes és segítőkész viselkedéssel közösen győzhetjük le a járványt. 
Magyarország kormánya felállított egy szakemberek által vezetett, a koronavírus-járvány elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzset. 
Fontos, hogy figyeljük az Operatív Törzs által közölt információkat és tartsuk be a kihirdetett óvintézkedéseket! 
Kérem lehetőségeink szerint, segítsünk a rászorulóknak, valamint a most fokozottan veszélyeztetett idősebb honfitársainknak. 
Fontos az is, hogy ebben a nehéz időszakban legyünk türelmesek, körültekintőek de tartózkodjunk a felesleges pánikkeltéstől, amely semmilyen szempontból nem kedvez a helyzet megoldásának. 
A lehetőségekhez képest őrizzük meg természetes optimizmusunkat és a jövőbe vetett hitünket. 
Most a tavasz beköszöntével, miképpen azt őseink is tették évezredeken át, merítsük erőt a mindig megújuló természet energiáiból, hogy legyőzhessük a most előttünk álló nehézségeket is! 


A Magyar –Turán Szövetség a jelenlegi helyzet lehetőségei mentén dolgozik folyamatosan, stratégiai előkészítő munkával készül a nyár végi nagy közös ünnepünk a Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés megszervezésére. 
Szövetségünk területi munkacsoportjai pedig segítenek a járvány elleni védekezésben. 
Hiszünk benne, hogy hamarosan túljutunk ezen a nehéz időszakon és majd augusztusban, biztonságban és egészségesen ünnepelhetünk együtt mindannyian. 
Kívánok boldog Tavaszünnepet, most szűkebb családi körben eltöltve, de lélekben közösen. Koncentrálva, az egész nemzet sorsának jobbrafordulása érdekében. 
Magyar testvéri szeretettel és üdvözlettel! 


Bíró András Zsolt 

©️ Kurultaj.hu

2020. március 14., szombat

Magyarfülpös falu és a templom története




1391-ben villa Nogilpusnak vagy Nogfilpusnak (C. Suciu: Dicţionar istoric.) írják az oklevelek, 1332-ben Philpus major (Beke: Az erd. egyházmegye. 152.; Documente. XIV. C., III. 125, 179, 196.), 1404-ben Magyarfilpes (C. Suciu: i.m.), 1599-ben pedig Magyar Fewlpes (uo.) a neve.
Eredetileg szász település 1314-tól. 1332-ben plébániatemploma van, papja, Pál ebben az évben a pápai tizedjegyzék szerint 20 régi banálist, majd 15 dénárt fizet, 1333-ban 3 régi és 15 kicsi banálist, 1334-ben 5 régi banálist és dénárt, majd 1 garast és 1 régi banálist, 1335-ben 10 dénárt és 1 onequint. (Beke: i.h.)
Ma is álló középkori templomát csúcsíves elemei alapján a XV. századra teszik.
Egy előbbi templomra épült, mely a XIV. században már megvolt, és annak alapfalait örökölte a XV. századi templom. (Balogh J.: Ref. templomok és tornyok. 12.) Gótikus elemeiből a külső támpillérek mind a hajónál, mind a szentély déli oldalán megmaradtak.
A szentély északi falán nincs pillér.
Helyette egy párkány emelkedik ki, mely az egykori sekrestye homlokzatának kiindulópontja lehetett. A lebontott sekrestye egykori csúcsíves ajtajának befalazott kerete ma is látszik.
A hajó déli ajtajának művészien faragott kőkerete a templom egyik középkori kincse.
A templom hajójának egyik déli ablaka megőrizte régi keskeny nyílású eredeti alakját, a másikat kiszélesítették.
A szentély ablakai az 1897. évi javítás alkalmával elveszítették eredeti keretüket, gótikus kőrácsaitól megfosztották.
Ekkor bontották le roskadozó szentélyboltozatát is, melynek vállköveit és a boltgerincek töredékeit részben a cinterembe vezető lépcsőkbe építették be.
A diadalív megőrizte eredeti kifejlett csúcsívét.
A szentségfülke művészi faragású, a késő gótika egyik legkiválóbb alkotása.
A szentély a nyolcszög három oldalával zárul, szentélynégyzettel csatlakozik a hajóhoz, illetve a diadalívhez. (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 220.) 1642-ben pusztult állapotából I. Rákóczi György adományából megújítják.
Ekkor készül a hajó mennyezetfestménye Felfalusi Gáspár Miklós patrónus buzgalmából.
Csak másolatban maradt meg: 1898-ban Deák Lajos főtanfelügyelő rajzoltatta le szépsége miatt. 1912-ben egy vihar megrongálta.
Néhány megmentett darabja a Magyar Nemzeti Múzeumba került. Részletes leírását Kelemen Lajos ismerteti. (Kelemen: Művészett. I. 54–57.).
Készítésének idejét címeres tábla felirata jelzi: „Sacro Sanctae et individuae Trinitatis Anno a partu Virginis Millesimo [Sex] centesimo 42. Mense novemb[ri]... ex Dei bonitate restaurata per gene[rosum] dom[inum] Nicol[aum] Caspar Templum [hoc]...” (Kelemen: i.m. I. 55.)
A második feliratos tábla a festő nevét is említi: Johannes Mensarius. (Kelemen: i.m. I. 33, 52, 201–205.) Egyes mintái közeli rokonságot mutatnak a gyalakutai mennyezet festményeivel. (Kelemen: i.m. 240, 57. jegyz.)
A templom közelében áll a vaskos régi harangláb, ismeretlen korból. (Balogh J.: Ref. templomok és fatornyok. 12.) Középkori lakói katolikusok voltak, amire az 1404-ből való előneve is utal.
A reformáció korában – úgy látszik – sokáig bizonytalan volt vallási hovátartozásuk: az 1600-as évek elején ugyanis még katolikus pap szerepel a forrásokban. Így 1619-ben „honorabilis Lucas Racz de Magiar Phulpes pastor catholicus” nevével és címével találkozunk.
A pásztor megnevezés azonban már átmenetet képez, ugyanis egy 1628. évi oklevél szerint már nős és fia van. Utána már végérvényesen református a falu és temploma. (Kelemen: i.m. I. 53.) Keserű Dajka János református püspökről 1633. évi temetésekor dicséretként hozzák fel, hogy 61 egyházközséget szerzett vissza az adverszáriusoktól.
Ezek közé tartozhatott a magyarfülpösi is, ahol a katolikus utánpótlás nehézségei miatt már előbb nős papra szorultak s utána még az se jutott. (Kelemen: i.m. 53., 72. jegyz.)



©️ Arcanum.hu